Rhind Papyrus, British Museum, II. Átmeneti Kor, i.e. 1550 körül

A feltehetően illegális ásatásból származó papíruszt Alexander Henry Rhind vásárolta 1858-ban Luxorban. A papírusz matematiaki és geometriai feladványok gyújteménye; ezek egyike így szól: Hét házban van hét macska, mindegyik macska hét egeret öl meg, mindegyik egér hét kalászt evett volna meg, mindegyik kalász hét szemet termett volna. Mennyi gabonát mentettek meg?

kép forrása

https://en.wikisource.org/wiki/Page:The_Rhind_Mathematical_Papyrus,_Volume_I.pdf/128

XVII. századi fametszet.

kép forrása

Zarándokjelvény, British Museum, 1400-as évek

Felirata: Vi sis mis (Megvan az egér!). Az egyik értelmezés szerint a jelvény a jó győzelmét ábrázolja a rossz felett, egy másik magyarázat szerint annak az allegóriája, ahogy a Sátán elkapja a bűnösöket.

kép forrása

Vincent de Beauvais, Speculum Historiae, Bibliotheque Municipale de Dijon, MS 568, f. 224v, XIII. század harmadik negyede

Beauvais-i Vincent (1184/1194 – c. 1264) Domonkos-rendi szerzetesként a Párizs közelében fekvő Royaumonti apátságban élt. 1230 körül kezdte el írni fő művét, a Speculum Maius-t (Nagy Tükör), melynek harmadik része a Speculum Historiae (A történelem tükre). Művének első vázlatát 1244-ben fejezte be. IX. Lajosnak olyannyira tetszett a mű, hogy a szerzetes rendelkezésére bocsátotta a szükséges forrásokat könyve befejezéséhez. A Speculum Historiae, a világ történelmét a kezdetektől saját koráig felölelő könyv volt műve legnépszerűbb, legolvasottabb része. Könyve népszerűségét mutatja, hogy mintegy 250-350 különböző kéziratban maradt fenn.

kép forrása

http://patrimoine.bm-dijon.fr/pleade/ead.html?id=FR212316101_citeaux&c=FR212316101_citeaux_D11011335

https://en.wikipedia.org/wiki/Vincent_of_Beauvais

Ludakat terelő macska, mészkő osztrakon, Deir el Medina, Egyiptom, Ramesszida korszak, i.e. 1315-1081

Egyike az Egyiptomban talált sokezer mészkő osztrakonnak, melyek közül számos darabon figurális ábrázolások találhatóak. Ezek általában számunkra már ismeretlen mítoszok és elbeszélések jeleneteit örökítik meg.

kép forrása

Abeer el-Shahawy - Farid Atiya: The Egyptian Museum in Cairo, Cairo 2005, 267-268. o., kat. sz. 179.

Macskafirka a "Ruszlán és Ludmilla" kéziratán, 1818

Alekszandr Szergejevics Puskin több kéziratán is feltűnnek macskafirkák. A fenti kéziraton látható dundi, fekete macska felbukkan más kéziratokon is.

Luttrel Psalter, London, British Library, MS 42130, f. 190r, 1320-1340 körül.

A XIV. század első feléből származó zsoltárkönyv, mely nevét első tulajdonosa, Sir Geoffrey Luttrell után kapta, a British Library legértékesebb kéziratainak egyike. Gazdagon díszitett oldalai számos részletet őriznek a korabeli vidéki életről.

kép forrása

http://britishlibrary.typepad.co.uk/digitisedmanuscripts/2013/09/the-luscious-luttrell-psalter.html

Ónmázas patikaedény (albarello), Olaszország, 1550 körül készült.

kép forrása

Karikatúra Arras franciák általi elfoglalásáról 1640. augusztus 10-én. Rézmetszet.

kép forrása

Vajat köpülő macska, Rothschild Canticles, Beinecke Rare Book and Manuscript Library, MS 404, fol. 148r, 1300 körül

Az 1480-ban kiadott Guzsalyok Evangéliuma (Les Évangiles des Quenouilles) a kései középkor assoznyainak praktikáit, hiedelmeit tartalmazó gyűjtemény, amely egyedülálló bepillantást nyújt a korszak mindennapjaiba. A könyvben szereplő nők a fonóban összegyűlve beszélgetnek mindennapjaikról, melynek része a férjfogás, a férj megtartása, a gyereknevelés és a háziállatok gondozása, utóbbiak kapcsán természetesen a macskákról is szó esik.

Kétezer éves macskatappancsnyomok egy római tetőcserépen (tegula), Gloucester

Az agyagból készített tetőcserepeket a napon szárították, ekkor tappancsolhatott végig rajta a cicus. Más tetőcserepeken emberi lábnyomokat találtak, kutyatappancsokat, sőt egy kismalac lábnyomait is azonosították.

Gloucester római elődje, Glevum, a római katonai tábor körül kialakuló város volt, melyben eleinte főleg a hadsereg veteránjai telepedtek le. A városnak fénykorában mintegy tízezer lakosa lehetett.

https://www.telegraph.co.uk/news/earth/environment/archaeology/11770922/2000-year-old-cats-paw-print-uncovered-in-Gloucester.html

http://www.romeacrosseurope.com/?p=2450#sthash.N7GZhky5.dpbs

"Az elôtérben a 17,5x14 cm-es kép bal oldalán, két félalakos ördög, arcukra fagyott kaján mosollyal. Mögöttük téglaépítmény áll, amelynek tetején barna és piros lánggal ég a tûz. Gomolygó kék füstje a magasba száll. Az üstben mezítelen ember, kéztartása félelemre, egyben védekezésre utal. Az álló ördög baljában lapát, szájában rôzse. Az élénk színû tûz s a gomolygó, feltörô füst a megpróbáltatásokat érzékelteti. A távolban madarak  szállnak, jelezvén a természet megformálását is. Az ördög mögött – viszonylag nagy testû – macska pihen, erôsen ironizálva a helyzet tragikumát."

A nagykanizsai Hevra Kadisa könyvet 1792-ben kezdték írni. A Gyehenna traktátust Jichák Eisik írta és illusztrálta.

Schőner Alfréd: A Pokol traktátusa a nagykanizsai Hevra Kadisa könyvben. Múlt és Jövő 13: 2-3 (2002) 153-173.

kép forrása

A kép modern, Tetsuya Noguchi japán festő műve, aki többek közt Edo-kori képek modern paródiájában jeleskedik.

via Facebook

Olajfestmény, Lombard Iskola, 1700 körül

http://www.sothebys.com/en/auctions/ecatalogue/2013/old-master-paintings-n08952/lot.199.lotnum.html

Falfreskó, Hyllested, Jutland, Dánia, XVI. század eleje

http://www.nordenskirker.dk/Tidligere/Hyllested_kirke/Hyllested_kirke.htm

https://en.wikipedia.org/wiki/Church_frescos_in_Denmark

XII. századi freskó, Szt. János-kápolna, Pürgg, Stájerország, Ausztria

A freskót feltehetően Ezopusz állatmeséi ihlették. A kápolna freskói a románkori falfestészet kiemelkedő alkotásai.

http://www.schloemmer.com/puergg/

Tarentumi ezüst didrachmák, az előoldalon és hátoldalon Tarasz isten ábrázolásával, Tarentum, i.e. 443-400

Tarasz Poszeidon és Szatürion fia volt, a legenda szerint a dél-itáliai Tarentum görög kolóniájának alapítója. Taraszt egy Poszeidón által küldött delfin mentette meg, amikor hajótörést szenvedett.

http://www.magnagraecia.nl/coins/Calabria_map/Taras_map/descrTar_0224.html

http://www.magnagraecia.nl/coins/Calabria_map/Taras_map/descrTar_0221var.html

A középkor Wikipédiája egy bizonyos Bartholemeus Anglicus műve volt, a De proprietatibus rerum (A dolgok tulajdonságairól). A szerző Párizsban élő ferences szerzetes volt, aki művét 1240 körül fejezte be. A tizenkilenc könyvből álló, latinul írt kötetet számos nyelvre lefordították és népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy kétszáz másolata maradt fent.  A 18. könyvben kora zoológiai ismereteit foglalja össze, melyből nem hiányozhatott a macskák leírása sem:

A Book of Kells (Trinity College Dublin MS 58) i.sz. 800 körül keletkezett és a Szt. Jeromos által latinra fordított Biblia szövegét tartalmazza. Az ún. Chi-Ro oldal iniciáléjában két macska és négy egér bújik meg.

kép forrása

https://www.tcd.ie/library/manuscripts/book-of-kells.php

Az írországi Monasterboice kolostort Szt. Buithe mac Bronach, Szt. Patrick egyik követője alapította a VI. században. A monostor a X. és XI. században fontos kultúrális közponntá vált. A gazdagon faragott ún. Muiredach Kereszt talapzatán az apát nevét megörökítő feliratot két macska őrzi.

https://www.bluffton.edu/homepages/facstaff/sullivanm/muiredach/muiredach.html

https://roaringwaterjournal.com/2017/10/29/the-wonders-of-monasterboice/

http://www.megalithicireland.com/High%20Cross%20Monasterboice.htm#